ezt mar irom egy ideje, de most, hogy hirtelen elfogytak az abszurd hulyesegek, elkuldom. nyilvan lesznek meg hasonlok. a tegnap es a tegnapelott szavak mar reg ervenyuket vesztettek, bar tegnap is volt vihar, meg tegnapelott is.
na szoval:
a tegnapelotti vihar elvitt a kertbol egy fel fat, egy mosasra szolgalo vajdlingot, egy szemeteslapatot es az egyik kutyat.
a tegnapi vihar visszahozta a kutyat.
na akkor most komolyan:
a tegnapelotti vihar elvitt a kertbol egy fel fat, egy mosasra szolgalo vajdlingot, egy szemeteslapatot es az autok fole fuggesztett ponyva egyik tartooszlopat, felig. A tartooszlopot tegnap megprobaltak drotokkal rogziteni. Ehhez a muvelethez az kellett, hogy az egyik ember egy barszeken allva tartsa az oszlopot, mig a masik csavo – egyik kezevel telefonalva – belegabalyodjon a tekercs drotba. Amikor valahogy kiszabadult, atadta a drot szabad veget es a telefont a barszeken allo embernek, aki fel kezzel probalta meg rakotni a drotot a dulongelo oszlopra. A masik persze nem segitett – sutott a nap, hova siessenek.
Par oraval elotte szembejott egy rendormotor. Negy rendor ult rajta.
Ma meg egy etterem teraszarol figyeltunk meg egy lassan biciklizo biztonsagi ort, aki lezerkardot is vitt, a jobb kezeben tartotta, ovatosan, be volt kapcsolva. Eskuszom.
Es aztan megprobalva atveszelni a repulo valamik (fekete, maszik, repul, ugrik, gusztustalan, mondjuk otcentis) tamadasat (tegnap kezdtek rajzani) lattunk egy embert, aki egy bicikli csomagtartojan allva festett falat. Kozben a pincerek es a pincerek gyereke elkezdtek osszefogdosni a repulo retteneteket es baboztak veluk. Kozben persze zajlott az esti elet az utcan, turistak jottek-mentek, igy nem maradhatott el a “Sir, would you like something to eat!!!”, visitva, babozas kozben. Hogy meg emlekezetesebb legyen a szituacio, bekat rendeltunk es csamcsogtunk.
jelen ido: felemeltem a taskamat es volt alatta egy doglott valami, amit hangyak szazai ettek. gyorsan belesoportem az egeszet veletlenul a Matyi papucsaba.